A növényvilág egyik legkülönlegesebb növény rendszertani családja az orchideafélék családja, amely számos fajjal képviselteti magát szűkebb hazánkban a Szigetközben.
Általában véve az orchideáknál, a legszembetűnőbb különbség a más rendszertani kategóriákba tartozó növényekkel szemben, az összetéveszthetetlen, különleges formavilágú egyedi virágszerkezet.
A növényvilágban a legnagyobb fajszámmal az orchideafélék képviseltetik magukat, megközelítőleg 25 000 természetben, vadon előforduló fajjal.
Jellemző rájuk a rendkívüli mértékű hibridizáció, ami miatt sok esetben az egyértelmű fajmeghatározás kétségessé válik.
Közel 150 000 hibrid orchideát tartanak számon a világon, amelyek elsősorban a trópusi fajok egyedeiből kerülnek ki.
A normálistól eltérő színezet, és az albinizmus nem ritka az orchideafélék esetében.
A föld minden pontján előfordulnak az extrém száraz élőhelyek és a sarkkör állandóan jeges területeinek kivételével. Legnagyobb számban a trópusokon élnek, amely fajok jellemzően fánlakó életmódot folytatnak.
Magyarországon mintegy 70 talajlakó orchideafaj fordul elő számos hibrid változattal. A fajok száma pontosan nem meghatározható, mert egyesek kivesztek, míg új fajokat is felfedeznek fel még napjainkban is.
Törvény által védettek a környezeti hatásokra való érzékenységükre, ritkaságukra tekintettel.
A szaporodásbiológájuk, életmódjuk teljesen specifikált, magjaik rendkívül nagy számban fejlődnek, elképesztően aprók, semmi szikanyagot nem tartalmaznak.
A szél által terjesztett magokból egy körülbelül kettő centiméter hosszúságú 4-5 milliméter vastag tokban akár több százezer (!!!) darab is lehet.
A mérsékelt égövi orchideáink magjaiból csak a velük szimbiózisban élő gombafajjal való érintkezés után fejlődhet növény, amely folyamat évekig is eltarthat. Az orchidea eleinte a gombán élősködik, majd egyes fajok a kifejlődés után nélküle is életképessé válnak, míg mások nélküle elpusztulnak.
Tekintettel arra, hogy a gombák érzékenyek a környezeti hatásokra, ezáltal az orchideák is, így azok nem bírják az átültetést. Rendszerint rövid időn belül elpusztulnak egy ilyen beavatkozás után.
Ne vigyük haza őket, gyönyörködjünk bennük azon a helyen ahol a lábunk elé kerültek!
A Szigetközben nem a boltokban megszokott méretű fajokat találjuk. A rendkívül ritka méhbangó virágai legfeljebb 2-3 cm nagyságúak, a virágszáron egyszerre többnyire csak 1-3 darab nyílik.
Más fajok esetében a virágzat akár 50 darab virágból is állhat, méretük egészen apró is lehet.
A békakonty, vagy az igazán különleges szépségű sömörös kosbor virágai milliméterekben mérhető.
Fajaik nedves réteken, száraz gyepekben, és ritkás erdőkben is egyaránt előfordulnak.
A Szigetközben, és a közeli Észak-Hanságban mintegy 20 fajt tartanak nyilván. Az állományaik felmérésében rendkívüli munkát köszönhetünk Werner Ervin botanikusnak.
Számuk sajnos egyre fogyatkozik, akár természetes okból is. Pionír növényként képesek megtelepedni, majd a növénytársulás fejlődési útja következtében kedvezőtlenné váló feltételek hatására visszaszorulnak, kivesznek. Az igazán dekoratív piros madársisak, és a légybangó feltehetőleg kipusztult a Szigetközből. A légybangó esetében nehezíti a felmérést az apró termet, és a szinte jelentéktelen színezet. Nem kizárt, hogy egyszer csak újra „előkerül”.
A Szigetközben járva legvalószínűbb hogy a legnagyobb termetű orchideát, az akár 60 cm magasra is megnövő, impozáns kinézetű bíboros kosbort fogjuk elsőként megtalálni.
Feltűnőek lehetnek még a fehér színű madársisakok, és a vitéz kosbor egyedei. Esetében teljesen fehér változat is fellelhető.
Igazán különleges a madárfészek kosbor amely a nevét a jellegzetes formájú gyöktörzséről kapta.
Teljes mértékben élősködő életmódot folytat, láthatóan zöld színtestek nélküli növény, lényegében a fejlődése a gyökérkapcsolt gombákon keresztül biztosított, az nem a napfényhez kötődik. A kutatások szerint gyökérzete egyszerre több gombafajhoz is kapcsolódik, amelyek közt mindig van olyan, ami egy fa gyökereivel is érintkezik.
A Szigetközben fellelhető többi orchidea faj gyakorlatilag megtalálhatatlan előképzettség és helyismeret nélkül, elsősorban a kevés egyedszám, és a nem igazán feltűnő kinézet okán.Avatatlan szem nehezen tud különbséget tenni az átlagos virágos növények, és az orchideák többsége közt.
Nyitott szemmel járva, elegendő érdeklődéssel szemlélődve észrevehető az, hogy nem átlagos növény került az utunkba. Az első ami szembetűnhet, hogy kerti virágra emlékeztetnek. Tipikusan “ne ásd ki” növények.
Védelmük érdekében a lelőhelyeiket az írások nem ismertetik.Egyértelműen több figyelmet érdemelnének, esetükben nem elegendő a faji védelem, az orchideákat az élőhelyükkel együtt szükséges védelem alá helyezni, ami nem irreális igény, mivel az meglehetősen behatárolt, viszonylag szűk területeket jelent.
Az élőhelyi védelem megvalósulta Szigetközben, a kibővítés esetleg indokolt lehet.
Írta: Bocz József